A névjegy története

• kiadó: Medicina
• szerző: Botta Dénes, Püspöky István, Vertel Beatrix
• kiadási év: 2005
• méret: 19 cm x 33 cm
• terjedelem: 100 oldal
• nyelv: magyar, angol és német rezümével
• kivitel: keménytáblás, cérnafűzött
• ár: 7500 Ft

Az elmúlt kétszáz év összegyűjtött névjegyei az ország életét, történelmét, politikáját dokumentálják, tükröződik rajtuk minden jelentős esemény, korszakváltás. A nevek, foglalkozások, címek, rangok, a címer, a korona ábrázolása, a kézzel írt rövidítések, üzenetek azt a kort idézik, amikor a névjegyet használták. Megfigyelhető a névjegyek reklámcélú alkalmazása is, ami az ipar és kereskedelem fejlődéséről hordoz üzenetet. A névjegyet mint etikettkártyát felhasználták gratuláció, értesítés, meghívás, részvétnyilvánítás közlésére is. Később különböző eseményekről - eljegyzésről, esküvőről, születésről, halálesetről stb. - többnyire külön kártyákon adtak hírt. Sajnos ezeknek a kis kártyáknak a nagy része ma már fellelhetetlen, hiszen a nyomdaipar csak mellékesen foglalkozott előállításukkal. Sokszor akik kapták, nem is őrizték meg azokat, az illemtankönyvek ugyanis arra hívták fel a figyelmet, hogy adott esetben "akármilyen szép is egy névjegy vagy etikettkártya, legjobb, ha minél előbb megsemmisítik, nehogy alkalmat adjon a cselédségnek a pletykára". Mindezek ellenére bőven kerültek elő olyan névjegyek és etikettkártyák, amelyek jól tükrözik tartalmuk, céljuk és funkciójuk fejlődését, változását az adott kor igényeinek megfelelően. A 19. század végére egyre több adat került a névjegyekre: előnevek, koronák, családi címerek, rangok stb., majd megjelentek rajtuk a címek és a telefonszámok. Könyvünk a 19. század elejétől a 20. század közepéig, a második világháború végéig dolgozza fel a névjegyek történetét.

A könyv további oldalainak megtekintéséhez kattintson a jobb illetve bal oldalon található nyilakra.